Baráti Kör - Alapszabály
| Alapszabály | Programok | Pályázatok |
A DAMJANICH JÁNOS MÚZEUM BARÁTI KÖRÉNEK ALAPSZABÁLYA
Egységes szerkezetbe foglalva a 2010. április 29-i és 2010. december 9-i közgyűlésen való módosítással, valamint a Közgyűlés által 2014. május 29. napján elfogadott módosításokkal
(A 2014. évi módosítások dőlt betűvel olvashatók)
Alapítva: 2001. február 21.
I. FEJEZET
1. §
Az egyesület elnevezése, székhelye, célja
Az egyesület neve: Damjanich János Múzeum Baráti Köre
2. §
Székhelye: Szolnok, Kossuth tér 4.
3. §
Működési területe: Szolnok Megyei Jogú Város, Jász-Nagykun-Szolnok megye
4. §
Hivatalos nyelve: magyar
5. §
Pecsétje: Damjanich János Múzeum Baráti Köre, Szolnok
6. §
Az egyesület célja:
Anyagi és erkölcsi hozzájárulás a Damjanich János Múzeum fenntartásához és szakmai tevékenységének támogatásához, hogy ezzel elősegítse Szolnok Megyei Jogú Város és Jász-Nagykun-Szolnok megye területén fellelhető kulturális örökség tudományos módszerekkel (régészet, történelem, kultúrtörténet, néprajz, művészettörténet, természettudomány, irodalomtörténet) történő feltárását, begyűjtését, megőrzését, szakszerű kezelését, valamint a végbemenő változások korszerű módszerekkel történő dokumentálását, feldolgozását és a nagyközönséggel való megismertetését a közműveltség terjesztése és a lakóhely szeretetének ápolása céljából.
A fentieknek megfelelően az egyesület céljai elérése érdekében 1997. évi CLVI tv. előírásainak megfelelően közhasznú tevékenységét az alábbi jogszabályokban előírt közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi:
• 3. alpontja szerinti tudományos tevékenység, kutatás (2004. évi CXXXIV. törvény 5. § 3. bekezdése);
• 4. alpontja szerinti nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés (2011. évi CXC. törvény 4. § (1) a-u pontja);
• 5. alpontja szerinti kulturális tevékenység (1991. évi XX. törvény 121. § a-b pontja; 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 7. pontja; 2008. évi XCIX. törvény 3. § 1. bekezdése);
• 6. alpontja szerinti kulturális örökség megóvása (2001. évi LXIV. törvény 5. § 1. bekezdése);
• 7. alpontja szerinti műemlékvédelem (1997. évi LXXVIII. törvény 57/A. § 2. bekezdése);
• 8. alpontja szerinti természetvédelem (1996. évi LIII. törvény 2. § f pontja);
• állatvédelem (1998. évi XXVIII. törvény 1. §);
• 9. alpontja szerinti környezetvédelem (1995. évi LIII. törvény 1. § (2) f pontja ;
• a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása (2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) 7. pontja).
Az Alapszabály módosítására az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény alapján kerül sor.
A 2011. évi CLXXV. törvény alapján a Damjanich János Múzeum Baráti Köre mint közhasznú tevékenységet végző szervezet hozzájárul a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez, törekszik arra, hogy a közhasznúsági melléklet célcsoportra vonatkozó adatai alapján a szervezet szolgáltatásai a szervezet testületi tagjain, munkavállalóin, önkéntesein kívül más személyek számára is hozzáférhetőek legyenek, továbbá törekszik arra, hogy megfelelő erőforrás álljon rendelkezésére.
A Damjanich János Múzeum Baráti Köre célkitűzéseiben és szellemiségében elődjének tekinti az 1933. május 2-án alapított Szolnoki Könyvtár és Múzeum Egyesületet.
7. §
Az egyesület vagyona
A tagsági díjak befizetésével, a tagok és támogatók esetleges adományaival, ismeretterjesztő előadások, kiállítások, kulturális és jótékonysági rendezvények szervezésével óhajtja támogatni a Damjanich János Múzeumot.
Adományok alatt értendők: ingatlan, értékpapír, készpénz, értéktárgyak, valamint a kulturális örökség fogalomkörébe tartozó tárgyak, dokumentumok és könyvek.
Az egyesület vagyona áll:
a) tagdíjakból,
b) a 7. §-ban részletezett tevékenységek és rendezvények bevételeiből.
Minthogy az egyesület kifejezett célja a Damjanich János Múzeum anyagi és erkölcsi támogatása, illetve hozzájárulás annak fenntartásához és szakmai működéséhez, az egyesület saját vagyon gyűjtésére nem törekszik.
Az egyesületnek joga van meghatározni a hozzájárulás mértékét, joga van ellenőrizni a megszavazott hozzájárulás hovafordítását.
Az egyesület – célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében – gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat.
8. §
Közhasznúsági szabályok
Az egyesület vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végezhet, a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a közhasznúsági tevékenységére fordíthatja, közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
Az egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt jelen okiratban meghatározott tevékenységére kell fordítania.
Az egyesület tisztségviselőjét, támogatóját, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, jelen okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.
A Társulat tagjai a tisztségviselők kijelölésekor figyelembe veszik a 2011. évi CLXXV. törvény 38. § (1-2) bekezdéseiben rögzített összeférhetetlenségi okokat.
A döntéshozó szerv, valamint az ügyvezető szerv határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója
a) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül,
b) vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
Az egyesület bármely cél szerinti juttatását – a jelen okiratban meghatározott szabályok szerint – pályázathoz kötheti. Ebben az esetben a pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színlelt pályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
Az egyesület a közhasznú tevékenysége körében jogosult polgári szolgálatot teljesítő személy foglalkoztatására.
Az egyesület
a) vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel;
b) az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
Az egyesületnek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
Az egyesület bevételei:
a) a tagoktól, az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól közhasznú céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány;
b) a közhasznú tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
c) az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel;
d) az egyesület eszközeinek befektetéséből származó bevétel;
e) a tagdíj;
f) egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel;
g) a vállalkozási tevékenységből származó bevétel.
Az egyesület költségei:
a) a közhasznú tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
b) az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
c) a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások);
d) a közhasznú és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.
Az egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.
Az egyesület az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivételével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját.
Az így igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az egyesület által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.
Az egyesület a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.
II. FEJEZET
9. §
A tagok
Az egyesület rendes, pártfogó és tiszteletbeli tagokból áll.
10. §
a) 1Rendes tag lehet minden olyan feddhetetlen életű természetes személy, aki belépési szándékát belépési nyilatkozat kitöltésével az egyesület elnökségének bejelenti, az elnökség által az egyesületbe felvétetik, és aki évenként tagsági díjat fizet. Rendes tag lehet minden olyan jogi személy is, melyet az egyesület elnöksége a tagságba felvesz, és amely a tagdíjat fizeti. Az éves tagdíj befizetési határideje a tárgy év június 30-ik napja.
b) Pártfogó tagok azok, akik legalább évi 10.000 Ft-tal járulnak hozzá az intézmény fenntartásához és szakmai működéséhez.
c) Tiszteletbeli tagokká olyan személyek választhatók, akik Szolnokkal vagy Jász-Nagykun-Szolnok megyével kapcsolatban tudományos, művészeti vagy irodalmi munkásságukkal nagy érdemeket szereztek, vagy a Damjanich János Múzeum Baráti Körének különösen értékes szolgálatot tettek.
A pártfogó és tiszteleti tagság nem jelent különleges jogokat.
Kiskorúak csakis szülői, illetőleg gyámi beleegyezéssel lehetnek tagok.
11. §
A tagok jogai és kötelességei:
Az egyesület tagja
a) részt vehet a Damjanich János Múzeum nyilvános rendezvényein;
b) részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein;
b) választhat és választható az egyesület szerveibe;
c) köteles eleget tenni az alapszabályban meghatározott kötelességeinek.
Az egyesület tagjai az egyesület közgyűlésein tanácskozási és szavazati joggal bírnak. A jogi személyek jogaikat megbízottjuk útján gyakorolják.
Indítványozási joga minden tagnak van. Az indítványt egy héttel a közgyűlés előtt az elnökségnek kell benyújtani. Az elnökség az indítványt az elnökség véleményével együtt terjeszti a közgyűlés elé.
Az egyesület tagjai folyamatosan tájékoztatást kapnak a Damjanich János Múzeum és a Szolnoki Galéria kiállításainak megnyitóiról és nyilvános rendezvényeiről. Az egyesület tagjai a Damjanich János Múzeum igazgatója által kibocsátott és sorszámmal ellátott, névre szóló Állandó Belépő-vel térítésmentesen látogathatják a Damjanich János Múzeum, a Szolnoki Galéria és a Tabáni Tájház kiállításait. Az egyesület tagjai az egyesület összejövetelein, ünnepélyein és előadásain díjmentesen vehetnek részt.
Az egyesület valamely szervének törvénysértő határozatát bármely tag – a tudomására jutástól számított 30 napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja.
12. §
A pártfogó és tiszteletbeli tagokat az egyesület közgyűlésein tanácskozási és szavazati jog illeti meg. A pártfogó és tiszteletbeli tagok szavazati joggal nem rendelkeznek, vezető tisztségviselővé nem választhatók.
13. §
A tiszteletbeli tagok választása egész életre szól.
14. §
A tagság megszűnik
1. halál, jogi személyeknél megszűnés;
2. kilépés;
3. törlés;
4. kizárás
által.
Kilépés: A rendes, a pártfogó és a tiszteletbeli tagok az egyesületből bármikor indokolás nélkül, szándékuk írásbeli kinyilvánításával kiléphetnek.
Törlés: Azt a tagot, aki tagdíját az esedékességet követő felszólítás ellenére – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – 30 napon belül sem fizeti meg, az elnökség erre történő hivatkozással tagjai sorából törli.
Kizárás: Az elnökségnek ki kell zárni azt a tagot, akit szándékos bűncselekmény miatt jogerősen elítélnek. Ki kell zárni azt a tagot is, akinek magatartása az egyesület jó hírét rontja, működését figyelmeztetés ellenére zavarja, lehetetlenné teszi. A kizárásról a közgyűlés titkos szavazással dönt, melyről az érintett tagot 8 napon belül értesíteni kell. A közléstől számított 15 napon belül a kizárt tag a közgyűléshez fellebbezhet. A közgyűlés a fellebbezések felett ismételt titkos szavazással dönt.
III. FEJEZET
15. §
Az egyesület szervezete
Az egyesület ügyeit a közgyűlés és az elnökség intézi.
16. §
A közgyűlés a rendes, a pártfogó és a tiszteleti tagok összességének képviselete és az egyesület legfőbb szerve. A Damjanich János Múzeum Baráti Köre közgyűléseit az egyesület székhelyén tartja.
A közgyűlés kétféle lehet: rendes és rendkívüli.
a) A rendes közgyűlést évenként egyszer, minden év április 30. napjáig kell megtartani, és erre minden tagot meg kell hívni. A közgyűlés összehívásáról az egyesület elnöke a közgyűlés előtt legalább 8 nappal a tagok részére postára adott meghívóval vagy elektronikus úton (hely, időpont, napirend közlésével) intézkedik. Az egyesület közgyűlése nyilvános.
b) Szükség esetén elnöki intézkedésre rendkívüli közgyűlést is lehet tartani, a tagok egyharmadának írásos kívánságára pedig azt az elnök a beadvány beérkezésétől számított 30 napon belül köteles összehívni.
17. §2
A közgyűlés határozatképes, ha azon a rendes tagok több mint 50 %-a jelen van. Ha az egyébként szabályszerűen összehívott közgyűlés határozatképtelen, 8 napon túl, de 30 napon belül, ugyanazon tárgysorozattal új közgyűlést kell összehívni. A megismételt közgyűlés az eredeti közgyűlés napján is megtartható. A határozatképtelenség hiánya miatt elhalasztott és megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes.3
A közgyűlési meghívónak tartalmaznia kell a határozatképtelenség esetén megtartandó megismételt közgyűlés helyét és idejét, valamint a jogkövetkezményekről való tájékoztatást, miszerint a közgyűlés az eredeti napirend tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
A közgyűlés határozatait – ha jogszabály, vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik – nyílt szavazással és a jelenlévők egyszerű többségével (50 % + 1 szavazat) hozza.
Minden tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
Az Alapszabály módosításához, más egyesületbe való olvadáshoz, az egyesület feloszlásához4 és ezzel egyidejűleg a vagyon felhasználásáról hozott döntéshez a jelenlévők kétharmadának szavazata szükséges. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
18. §
A tanácskozás rendje és a szavazás
A közgyűlésen a tárgyalás az előre hirdetett napirend szerint folyik. Napirend előtt csak a közgyűlés engedélyével lehet felszólalni. A közgyűlés a tárgy bejelentése után vita nélkül dönti el, hogy megadja-e az engedélyt vagy nem.
A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
Minden tag hozzászólhat minden tárgyhoz egyszer, személyi kérdésben legfeljebb kétszer lehet felszólalni ez ügyben. A napirendhez, a kérdés feltevéséhez, szavai helyreigazítására bárki bármikor felszólalhat, és indítványát bármikor visszavonhatja. Az elnök, az alelnök és a titkár felszólalása nincs korlátozva. Az előadót és az indítványozót zárszó illeti. Ha egy kérdésben több indítvány van, a zárszó az indítványozás rendje szerint illeti meg az indítványozókat. Az előadónak joga van utolsónak szólni.
A kérdést szavazásra az elnök tűzi ki.
Ha indítvány történt a napirendre térésre, mindenekelőtt arra kell szavazni. Ez után, vagy ha nem történt ilyen indítvány, elsőként az elnökségi javaslat, ennek hiányában vagy elutasítása esetén az alapul szolgáló javaslat kerül szavazásra. Ezek után egyenként következnek a hozzá legközelebb álló módosítások, végül az ellenindítvány s ennek esetleges módosításai. Ha a szavazásra bocsátott kérdés több önálló részből áll, az szétosztandó, és minden részre külön kell szavazni.
Pénzügyi kérdésnél a legnagyobb összeg kerül először szavazás alá.
Szavazás közben beszédet tartani, vagy szavazást indokolni nem szabad.
A határozatokat ugyanazon a közgyűlésen, amelyen hozattak, sem módosítani, sem megváltoztatni nem lehet.
Az elnök megvonhatja a szót attól, aki
1. a tárgyalás rendjét nem tartja meg;
2. személyeskedik, vagy a gyűlés komolyságát veszélyezteti;
3. ismételt figyelmeztetés ellenére nem a tárgyhoz szól;
4. a tárgyalást nyilvánvalóan akadályozni akarja.
A szavazás személyi kérdésben mindig titkos. A titkos szavazás megejtésére külön bizottságot kell kiküldeni. Az ülés a szavazás idejére felfüggesztendő.
A szavazást intéző bizottság előtt fel lehet szólalni a szavazás rendje érdekében, de az eredmény bejelentésekor utólagos kifogásnak helye nincs. Ha a bizottság az ilyen kifogást elutasítja, a közgyűléshez lehet fellebbezni. A közgyűlés vita nélkül vagy elfogadja, vagy elutasítja a kifogást.
Elfogadott panaszt a közgyűlés az elnökséghez utasítja, és felhatalmazhatja azt a kérdés végleges elintézésére.
A közgyűlés elé szánt indítványokat legalább egy héttel a közgyűlés előtt írásban kell benyújtani a titkárhoz. Előre be nem jelentett indítványok is tárgyalhatók, ha a sürgősséget a közgyűlés kimondja.
A közgyűlés határozatainak végrehajtásáról, vagy annak akadályairól a legközelebbi közgyűlés titkári jelentésében be kell számolni.
19. §
A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az egyesület megalakulásának, átalakulásának, feloszlásának, valamint más egyesülettel való egyesülésének kimondása,
b) az alapszabály és a fegyelmi szabályzat megállapítása és módosítása,
c) az elnökség, a Felügyelő Bizottság és a Fegyelmi Bizottság három évre szóló megválasztása, visszahívása,
d) az évi költségvetés jóváhagyása,
e) az éves beszámoló elfogadása,
f) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
g) 5
h) a tagsági díj összegének, illetőleg a pártoló tagok anyagi hozzájárulása legkisebb mértékének meghatározása, a tagfelvétel elutasítása elleni kérelem elbírálása.
A közgyűlésről a jelenlévők névsorát és a közgyűlés lényeges mozzanatait tartalmazó jegyzőkönyvet kell felvenni, melynek hitelesítésére az elnök a jelenlévő tagokból kettőt kér fel. A jegyzőkönyveket az egyesület székhelyén legalább egy eredeti példányban kell őrizni.
A közgyűlés döntéseiről az elnökség nyilvántartást vezet, amelyből a döntések tartalma, időpontja, hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges, személye) megállapítható.
A döntéseket az érintettekkel levélben, illetve ha lehetséges, emailben visszaigazolás kérésével 8 napon belül közöljük. A nyilvánosságra hozatala a honlapon keresztül történik, 8 napon belül.
20. §
Az elnökség elnökből, alelnökből és titkárból áll, akiket a közgyűlés 3 éves időtartamra választ.
A Közgyűlés által választott Elnökségi tagok a jogszabály értelmében a Társulat vezető tisztségviselőinek minősülnek, és ezért az Elnökség tagjai megválasztásukat követően írásban kötelesek nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy e tisztséget elfogadják, és velük szemben az 2011. évi CLXXV. törvény 38.§ és 39.§ bekezdéseiben foglalt összeférhetetlenségi okok nem állnak fenn.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.
Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.
Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az elnökség üléseit az elnök hívja össze. Az elnökség a szükséghez képest tartja üléseit, de legalább negyedévenként. Bármely elnökségi tag írásbeli kérelmére az elnök az ülést 15 napon belül köteles összehívni. Az üléseket az elnök vezeti.
Érvényes határozathozatalra az elnökség tagjainak legalább kétharmada szükséges. Minden elnökségi tagnak egy szavazata van. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.
A szavazás személyi kérdésekben nyílt. Az elnökség ülései nem nyilvánosak. Azon az elnökségen kívül a Felügyelő Bizottság és a meghívottak vehetnek részt.
A elnökség határozatai ellen a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül fellebbezni lehet a közgyűléshez.
Az elnökség anyagi ügyekben csak a közgyűlés által meghatározott keretek között határozhat.
Az elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a jelenlévők írnak alá.
21. §
Az elnökség hatáskörébe tartozik a folyó ügyek intézése, a közgyűlés határozatainak végrehajtása, az egyesület életének vezetése, a közgyűlés napirendjének megállapítása, az egyesület vagyoni és pénztári állapotának felügyelete, az évi költségvetés és zárszámadás előzetes megbírálása, a panaszok megvizsgálása és orvoslása, a szükséges kiadások utalványozása 50.000,- Ft összegig, új tagok felvétele és általában olyan ügyek intézése, amelyek kifejezetten nem tartoznak a közgyűlés elé.
22. §
Ha az egyesület éves bevétele meghaladja az ötmillió forintot, Felügyelő Bizottság létrehozása is kötelező.
A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során az elnökségtől jelentést, az egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az egyesület könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja, a jogi személy fizetési számláját, pénztárát, értékpapír- és áruállományát, valamint szerződéseit megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.
A Felügyelő Bizottság tagja az elnökség ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.
A Felügyelő Bizottság köteles a tagok vagy az alapítók döntéshozó szerve elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a döntéshozó szerv ülésén ismertetni, valamint köteles a közgyűlést tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy
a) az egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése a közgyűlés döntését teszi szükségessé;
b) az elnökség felelősségét megalapozó tény merült fel.
A közgyűlést a Felügyelő Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult.
Ha a közgyűlés a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.
A Felügyelő Bizottság 3 tagból áll, kiket a közgyűlés a tagjai közül 3 évre választ.
A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.
A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.
Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.
A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.
A Felügyelő Bizottság tagjai ez idő alatt nem lehetnek az elnökség tagjai, sem egyéb tisztséget nem tölthetnek be. A pénzkezelést bármikor megvizsgálhatják, a számadási év lezártával pedig az évi zárszámadást és a pénzkezeléshez való okmányokat, naplókat megvizsgálják és a vizsgálat eredményéről írásban jelentést tesznek. Ha év közben szabálytalanságot észlelnek, azt az elnöknek, fontosabb esetekben a külön összehívandó rendkívüli közgyűlésnek bejelenteni tartoznak.
Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki
a) az egyesület elnöke vagy tagja,
b) az egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,
c) az egyesület cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatást –, illetve
d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója.
A felügyelőbizottság határozatait a jelenlévők szótöbbségével hozza.
A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásával vagy nem megfelelő teljesítésével a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felelnek a jogi személlyel szemben.
23. §
Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.
Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.
24. §
Az elnök
A választmánnyal együtt az egyesület szellemi működésének és anyagi ügyeinek vezetője, kifelé képviseli az egyesületet, képviseleti jogát önállóan gyakorolja. Figyelemmel kíséri a tisztviselők és a tagok működését, gondoskodik arról, hogy az egyesület kitűzött céljainak elérésében a tagok az alapszabályokban meghatározott kötelességeinek megfeleljenek.
Egybehívja és vezeti az egyesület közgyűléseit és elnökségi üléseit, és azokon elnököl.
Ellenőrzi a gyűlések határozatainak végrehajtását, az egyesület pénztárát időnként megvizsgálja, és a vizsgálat eredményéről az elnökségnek jelentést tesz, felügyel a jegyzőkönyvekre és levelezésekre, azokat aláírja a titkárral együtt.
Utalványozási jogkört gyakorol.
Általában mindazon ügyeket intézi, amelyek az elnökségnek vagy a közgyűlésnek nincsenek kifejezetten fenntartva.
Az egyesületet hatóságok, testületek és kívülálló személyek előtt képviseli.
25. §
Ha az egyesület úgy szűnik meg, hogy az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki, a megszűnést követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az elnökség tagja illetőleg az, aki a megszűnést megelőző két évben legalább egy évig tagja volt.
Az elnökség tagja, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.
26. §
A beszámolási szabályok
Az egyesület köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni.
A közhasznúsági jelentés elfogadása a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
A közhasznúsági jelentés tartalmazza:
a) a számviteli beszámolót;
b) a költségvetési támogatás felhasználását;
c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást;
d) a cél szerinti juttatások kimutatását;
e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét;
f) a közhasznú szervezet vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét;
g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
Az egyesület éves közhasznúsági jelentésébe bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. A működés során keletkezett iratokba – kivéve azokat az iratokat, amelyek a személyes adatok védelmére tekintettel nem nyilvánosak – bárki betekinthet az egyesület székhelyén, az elnökkel előre egyeztetett időpontban.
A beszámolót és a közhasznúsági jelentést a 2011. évi CLXXV. törvény 30. § (4) bekezdése értelmében a Társulat honlapján is közzé kell tenni. Az egyesület működéséről, szolgáltatása igénybevételének módjáról a Damjanich János Múzeum honlapjának Baráti Körre vonatkozó része tájékoztat, a beszámolói közlések nyilvánosságát az OBH honlapon történő közzététel is biztosítja.
27. §
A titkár vezeti a közgyűlést, az elnökségi ülések jegyzőkönyveit és az elnöknek minden teendőjében segítségére van. Az egyesület vagyonának és pénztárának anyagilag felelős kezelője. Kezeli a bevételeket, a kiadásokat az elnök utalványozására végzi, és azokról számadást vezet. Évenként költségvetést és zárszámadást készít, és azokat az elnökség és a közgyűlés elé terjeszti. Az 50.000,- Ft felüli pénztári felesleget időnként abba a pénzintézetbe fizeti be, ahol az egyesület számláját kezelik. A pénzkezelés közvetlen ellenőrzésére az elnök és a Felügyelő Bizottság hivatottak.
28. §
Az egyesület közgyűlése és elnöksége által hozott döntésekről az érintetteket írásban kell tájékoztatni. Ha az érintettek nagy száma ezt nem teszi lehetővé, az érintettek körével megegyező területen megjelenő napilap útján is lehet a döntést közölni.
29. §
Az egyesület készpénzvagyona szolnoki pénzintézetnél helyezendő el.
A pénzintézeti számla feletti rendelkezéshez az elnök és egy elnökségi tag együttes aláírása szükséges.
IV. FEJEZET
30. §
Az egyesület feloszlása
Az egyesület feloszlatása esetén az egyesület minden vagyona a Damjanich János Múzeum tulajdonába megy át, s ezt a vagyont és annak kamatait a költségvetésétől elkülönítve kezeli, és kizárólag az intézmény fenntartására és szakmai tevékenységének támogatására fordíthatja.
V. FEJEZET
31. §
Az állam felügyeleti joga
Az egyesület működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet ellenőrzést gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
Ha az egyesület neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
Elfogadta a 2001. február 21. napján tartott alakuló közgyűlés.
Módosítva a 2016. január 14-én megtartott közgyűlésen a Szolnoki Törvényszék Pk. 62.762/2001/31. számú végzése alapján, valamint az Új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmében.
(A Szolnoki Törvényszék Pk. 62.762/2001/31. számú végzése alapján történt módosítások aláhúzott betűvel olvashatók.
Az Új Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény értelmében történt módosítások aláhúzott dőlt betűvel olvashatók.)
Andrási László Gyuláné
elnök
Igazolás
Alulírott Andrási László Gyuláné – mint a Damjanich János Múzeum Baráti Köre képviselője – igazolom, hogy a létesítő okirat egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a létesítő okirat módosítások alapján hatályos tartalmának.
Szolnok, 2016. július 1.
Andrási László Gyuláné
elnök